Szabadalmi törvényről

2016.03.03 17:29

melyet 1995-ben a XXXIII.tvr módosított ée a 12.§-a hátrányos helyzetet teremt a szolgálati találmány feltalálóinak: Patoltalom.pdf (2,1 MB)

Szellemi tulajdon védelme.pdf (55,1 kB)

 A szellemi vagyongazdálkodás gyakorlata
A „Hipavilon mutyi” márkanéven elhíresült,  visszaélési gyanú vizsgálata során keletkezett dokumentumok kapcsán tartom szükségesnek közzétenni személyes tapasztalatomat a szellemi vagyongazdálkodás hazai állapotáról. Istentől kapott tálentumomat már a 70' évektől kezdve  szabadalmakra kezdtem kamatoztatni. Tehát majdnem fél évszázad telt el mióta érdekelt vagyok az iparjogvédelem változásaira. A K+F tevékenység során bőven akad téma, melyből fakadhat a gondolat és az szinte  új szellemi terméket teremt - azaz találmányt. De ez csak akkor lesz használható - pontosabban hasznosítható, ha mellette működik az innováció. Ezért ne feledkezzünk meg néhai Prof .Dr.Pungor Ernőről, aki a K+F után hozzáadta az "I"-t, az INNOVÁVIÓt. Manapság ezt a három szót (fejlesztés, kutatás és innováció) töltelék szövegként használja a politika, ezért nem a K+F+I rövidített formát alkalmazza. A töltélékszöveg pedig elrejti a  „Hipavilon mutyi" eredeti kérdését. Íme egy idézet Trócsányi miniszter leveléből:
"A Kormány a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatokat elsődlegesen a Nemzeti  Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az általa kezelt források útján látja el, így biztosítva a kutatás-fejlesztés és inniváció egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét és a rendelkezésre álló források kutatás-fejlesztés és innovációra történő hatékony felhasználását."
Ez aztán egy veretes sokatmondó mondat. A szavak szajkózása elfedi a mondat értelmezhetőségét. Aki ezt végigolvasta, nézze el az önkényes kiemeléseket, mert e mondat másolása  is szenvedést okozott, hiszen a minisztérium informatikusai megvédték a dokumentumot a könnyü copy&paste lehetőségtől. Persze aki ilyen mondat szerkesztésére pocsékolja szellemi vagyonát, az nyílván erőtlenné válik a vizsgálat lényegi kérdésének megválaszolására is.
 Trócsányi levele az ASZ-hez: http://mszte.com/archivum/allami-szamvevoszek-trocsanyi-level-kiemelt.pdf

Egymást nem értő párbeszéd:

Kedves Pál!
A szolgálati találmány és az alkalmazotti találmány nem ugyanaz.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500033.TV
9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
(2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.
Alapvető különbség, hogy alkalmazotti találmány esetén a szabadalom jogosultja a munkavállaló. Ebben az esetben ő visel minden költséget, és élvezi a monopólium előnyeit.
Szolgálati találmány esetén a monopólium előnyei és terhei is a munkáltatóra szállnak automatikusan. Ez volt az Ön esetében is. Ha Ön akkor él az átruházás lehetőségével [12. § (4)], Önre száll a szabadalom, vagyis Ön is hasznosíthatja a szabadalmat. A terhek mellett tehát az előnyeit is élvezte volna.
Mi csak azt nem értjük, hogy a cég miért nem az előtt szólt a Önnek, hogy lejárt volna a határidő, hogy ne kelljen kétszer annyit fizetnie. Ettől függetlenül a cég teljes mértékben a törvény szerint járt el.
Üdvözlettel: xy

1995. évi XXXIII. törvény - a találmányok szabadalmi oltalmáról



Köszönöm a válaszát, mellyel tökéletesen egyetértek, hiszen nem véletlenül idéztem én is a Sz.tv megfelelő paragrafusát és annak indoklását. Ámde írásomban éppen a törvény hibáját róttam fel - talán nem elég nyomatékkal ahhoz, hogy arra reagáljon. Ezért ismétlem kritikámat: "ha a szabadalmi igényt ingyenesen átruházza a feltaláló(k)ra, annak fizetési kötelezettségével, akkor miért nem szerezheti meg a tulajdonost megillető hasznosítási jogot is a munkáltatótól. (Mert aki a révészt fizeti, annak jár az átkelés! "- ez ősi jog talán.) Továbbá: "amikor a szabadalmaztatási eljárásban mulasztást követ el a munkáltató és esetleg a gondosság is kifogásolható. Akkor miért nincsen megfelelő szankcionálás?" Esetemben a Sz.tv-ben általam kifogásolt félmondattal élt is a volt munkavállalóm, íme: "felajánlja a szabadalmi igény ingyenes átruházását azzal, hogy igényt tart az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jogra." Tehát lazán átminősíti a találmányt szolgálatiból alkalmazottira! - miközben nem is vagyok már alkalmazottja. Üdvözlettel H.P.