Ujjnyomat azonosítás

Szakmai múltamban 12 évet számíthatok, amit az ujjnyomat azonosító eszközök fejlesztésével töltöttem el. Az első hat évet a Dermo Print, majd Trade kötelékében, a további hatot pedig a saját alapítású Dactylos Kft.-ben sikerült több generációt átívelő műszaki megoldást létrehozni.

Egy volt =ML=-es kolléga hívott fel, hogy egy magáncég keres  HW fejlesztőt, aki tudja mi az az ASIC. (Bár ő nem tudja mi is az "észik", egyáltalán eszik, vagy isszák.Valójából egy optikai szabadalmat kellene megvalósítani.(P9402087 bejelentve:1994.07.13), te biztos megérted mi is az, a lényeg: jó fizetést ígérnek - mesélte.) Elmentem , megértettem mi is az -szóval így kezdődött a téma iránti elkötelezettségem. A találmány lényege egy ferde makrofelület békaperspektív leképezésének kompenzálása volt - de ez csak később derült ki, hogy csak "papíron lehet megvalósítani". A valóságban a trapéztorzítást szoftveresen kellett kiküszöbölni.

94 tavaszán indult a mechanika és az elektronika fejlesztése és 10 hónap után Zürichben a DEC európai központjában sikeres bemutatót tartottunk. A rendszerváltásnak áldozatúl eset cégekből kíváló mérnökcsapatot sikerült verbúválnia a meggyőző rábeszélő képességgel rendlkező cégvezetőnek. A MOM optikai tervezésben jártas gépeszmérnökei, a KFKI ujjnyomat azonosítással foglalkozó programozói és az elektronikában jártas HTSz-es, =ML=-es vill. mérnökei, valamint a BM daktiloszkópiai szakértői lettek a téma lelkes elkötelezettjei. A gépészek az optikai elemekhez öntvényt terveztek, mi pedig PC-hez interface-hető kamera-elektronikát terveztünk, amit az althofeni Phillips ezer példányban legyártott két hónap alatt. A szoftveresek a képfeldolgozó programot fejlesztgették.- szürkeárnyalatos képből egybites scaleton, majd fodorszál követő és minutia meghatározó program, azaz pontkirakó, amit az ujjnyomat szakértők minősítettek. Az egybites képet referenciaképként a japán LSI Card 32 kbyte-os memória kártyába tároltuk és ezzel történt az 1-1-es azonosítás az ujjlenyomat olvasó berendezéssel vett ujjnyomattal.

Ez volt az első számítógéphez illesztett on line ujjnyomat olvasóval működő azonosító rendszer  Európában 1995 tavaszán. Méltó konkurenciája volt az amerikai Identix cég megoldásának. A baseli informatikai vásáron ősszel összemérhettük eredményeinket.
Ebben az évben új megoldással gyarapodott az ujjnyomat olvasó. Az üveg-prizmára helyezett ujj a totálreflexió következtében csak 3D-s ujjnyomat utánzattal lehet hamis azonosítást előidézni. Az Identix és a Dermo ujjnyomatolvasója is totálreflexiós elv alapján működik. Szilikonból készült 3D-s másolattal sikerült idegen ujjal téves azonosításra kényszeríteni a konkurencia rendszerét. Erre fejlesztettem ki megoldást, amit a cég "feltaláló négyesfogata" a hátam mögött újabb találmányként az OTH-nál bejelentett (P9502937 1995.10.06). Ma  már "díjfizetés hiányában" az oltalom megszünt erre a találmányra, de sokmindenről árulkodik a jogosult cég neve: Dermo Corporation Ltd. ; Hamilton 12 HM 41 Cedar Avenue (BM). Amitől a bermudai off shore cég újabb tőkebevonást remélt. Egyébként az "élőujj" találmányt előbb adták meg, mint az optikai szabadalmat, amire a 3.9 milliárd hasznot prognosztizált egy "szakértő" és cash-ként befogadta a cégbíróság az r.t. részvényjegyzéséhez.
Az "élőujj" megoldás lényege abból állt, hogy a prizma üvegfelületére a képen látható módon pl. 4 átlátszó fémgözöltetett felületet viszünk fel, melyeket egyenként elvezetünk a mikrokontroller I/O (input/output) 1-1portjára. A mikrokontroller firmware-je pedig speciális algoritmus szerinti impedancia vizsgálatot végez és eldönti a ráhelyezett ujj élő jellegét. EloujjPAT.pdf (1,9 MB)

Az azonosító szoftver fejlődése során referencia ujjnyomatként nem az egybites scaleton képet tároltuk memória kártyába (32kbyte), hanem az ujjnyomatból feldolgozott minutia pontok vektorhalmazának max 1kbyte-os adatállományát kellett tárolni. Így már alkalmas volt az akkoriban megjelent chip kátya is a biometrikus ID card megvalósításához. A chip kártya olvasóval egybeépített asztali prizmás ujjnyomat optikai olvasóval működött a kódgeneráló programunk. A számítógépbe a belépéshez jogosultságot biztosított a logon programunk és ehhez a CD driver fiókméretű chip kártyolvasóval egybeépített élőujjas ujjnyomat olvasót terveztünk. Majd egy évvel később a további méretcsökkentés érdekében újra HW fejlesztésébe kezdtünk.
A japán-magyar vegyes cégnél, Osakában  kifejlesztett (LSI Nippon-Dermo) 3. generációs változat már a 3,5 collos floppy drive méretére készült. 97 nyarától 3 hónapig Osakában készítettük az elektronikai terveket és gyártattuk le a prototípusokat, majd a hazautazás előtt adtuk ki a százas nullsorozat dokumentációját a japán gyátónak. Ezzel sikerült olyan bizalmat ébreszteni a japán tulajdonosban, ami két év múlva a Dactylos alapításához segített. A Dermo simlis vezetői egymillió dolláros hitelszerződés lobogtatásával jöttek ünnepelni Osakába kintlétünk utolsó hetében és 5000 darabos elektronika megrendelést kértek májusi szállításra. De a folyósított hitel novembertől januárig úgy elfolyt, hogy a a százdarabos nullsorozat vámjára sem volt már elég a pénz.
1999 elején a Dermo felszámolása, a munkavállalók elbocsájtása, bírósági perek a 18 havi bértartozás miatt  stb. következett. Majd a nyáron Sinji Ohki támogatási ígéretével a Dactylos cégalapítás.

És kezdődik a 12 év második fele a Dactylos Kft.-ben.
.Az optikai elemek szórása miatt a CCD-re (a képfelvevő elemre) eső valódi kép mérete is változó. Így a minutia pontok tolarenciáját nem csak a bőr megnyúlása miatt kell figyelembe vennie az azonosító programnak. Ezért már a Dermóban is javasoltam a közvetlen ujjnyomat érzékelő elemre való áttérést. A Bell laboratóriumban kezdtek kapacitív érzékelőt kutatni, fejleszteni és az eredményét egy újonan alakult cég a Veridicom hasznosította. A félvezető technológiához közel álló 500 dpi-s kapacitás mátrixhoz felhasználó-barát kiolvasó interface-t tudott a Siemens kifejleszteni, amit az Infineon félvezető gyárában gyártottak. Így a Dactylosban erre alapoztam az ujjnyomat azonosító rendszerünket. Elsőként az FRS2000-es ujjnyomatolvasó eszközt  hoztuk létre, mellyel PC log on rendszert ajánlottunk Win2000-es op.rendszerhez.

A tőkeszegény cégünk a japán és német partnereink segitségével végezhette a fejlesztést. Nekik köszönhetően kezdhetünk az önálló ujjnyomat-azonosító fejlesztéséhez. A félvezető ipar fantasztikus eredményeket produkált az eltelt fél évtized alatt, ha arra gondolunk, hogy 94-ben 33MHz-es CPU-val és Win3.11 op.rendszeres asztali gépen terveztünk, de produktumunk bemutatásához a 100MHz-es Alpha processzoros DEC-re volt szükségünk, Az ezredforduló előtti évben pedig sikerült beszerezni egy StrongArm1100-as fejlesztő HW-t, amely CPU-ja másfél watt fogyasztás mellett szintén "százzal ketyegett". Tehát eljött az idő az önálló azonosító létrehozásához. Végül a nagy processzor kínálatból a Hitachi-t választottuk szerencsénkre, melyhez fejlesztő szoftvert is tudott beszerezni a német partnerünk és a SuperH2-es RISC- DSP-s CPU családnak több változata is létezett (SMD és BGA tokozás!)

Elöször a Hitachi SDK (Software Development Kit) board-jához illesztettük az Infineon FingerTip nevű ujjnyomat-scanner-ét. Az azonosító szoftver C-ben írt magját és a FingerTip-hez írt assembly firmware-jét sikeresen "összekovácsoltuk", mellyel bizonyosságot nyert egy régóta melengetett elvem - hogy miként lehet hatékonyan intelligens real time eszközt programozni.
Most már csak az SDK hardware-jének kapcsolási rajzát kellett lecsupaszítani a feleslegektől, aztán összeépíteni az új kellékekkel és kész az önálló azonosító. Az első változat  elektronikája elfért egy 140x80 mm-es board-on SMD technológiával. Falraszerelhető beléptető terminál készült FingerTip-vel és hőérzékelős (Atmel Fingerchip sensor )ujjnyomat-szkennerrel is. De a "nagyágyú" a chipkártya méretű önálló azonosító volt, csak éppen nagyot lőni nem sikerült vele. Sajnos az elnevezése balul sikerült. A terven is feltüntetett BSC™ (BioSmartCard) nem kaphatott oltalmat, így kénytelenek voltunk BioSM™ -re (ü.sz.: M0400474, lajstromszám:183372) módosítani.

BSCtm.pdf (608,4 kB)
MÉG ÍROM -türelmet kérek