Bay-IKTI

Az állást kereső nehéz évek alatt bőven akadt elfoglaltságom, csak éppen a kereset hiányzott. Tehát nem munkanélküli voltam, hanem kereset nélküli - ez egy elviselhetőbb tudat állapot. Sok-sok álláshírdetésre is jelentkeztem, míg a Bay-IKTI toborzójára rátaláltam 2005-ben. De akkor, jelentkezésemet elutasítva egy fiatalabb kollégát alkalmaztak. Egy év múlva kaptam a hívást : nem vált be a kolléga, szabad vagyok-e még. Örömmel vállaltam az új kihívást, amire vágytam, hogy újra használhassam problémamegoldó képességemet és bizonyíthassam a szakmai tapasztalat fontosságát a fejlesztés -kutatás sikeréért.
Mielőtt a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány IKTI Intézetbe jelentkeztem, korábbi negatív tapasztalataim miatt átnéztem a céginformációkat. A Bay Zoltán Intézet-hálózatnak  alapítója Prof.Dr. Pungor Ernő  volt, aki kémiaprofesszorként 1967 óta az MTAkadémia  Rendes Tagja és  az OMFB elnöke, majd az Antal-kormány tárca nélküli minisztere lett. De 2 és fél év politikai szerepvállalás után visszatért a kutatás szervezéshez.
"Az 1992-ben alapított Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány új struktúrát honosított meg a hazai kutatási intézményrendszerében.Az alapítványhoz tartozó kutatóintézetek - melyek hálózatban működnek - a szakmailag érdekelt egyetemek mellé települtek, jogilag tőlük függetlenek, de velük szoros személyi és szakmai munkakapcsolatban dolgoznak.Érdekük, hogy a gyakorlat által felvetett problémákra keressék a megoldásokat, mindig a legmegfelelőbb és a téma legavatottabb szakembereit mozgósítva. Feladatuk, hogy újat hozzanak a kutatóimódszerekben, a gondolkodásban, a tudományos és technikai eredmények gyakorlati hasznosításában." - írja 2000-ben Pungor professzor.A szegedi és a miskolci egyetem mellett - illetve városokban létesült - a Bay-Bio és -GEN, valamint  -NANO és -LOGI. 2004 végén Dr. Gordos Gézát, professzor emerituszt bízták meg az IKTI alapításával, az Ipari Kommunikációs Technológiai Intézet létrehozására. Az új Intézet a BelAmi német-magyar projektre alakult. Az államközi szerződést a német oldalon a Fraunhofer Intézet (Technical University of Kaiserslautern) teljesítette prof.Dieter Rombach vezetésével. A projekt a környezeti intelligencia kutatására, valamint ilyen eszközök fejlesztésére jött létre és a keretében az intelligens környezet által segített élet (ambient assisted living) kutatását és alkalmazói szoftvereit fejlesztettük .

Először ultrahanggal és adhoc rádiókapcsolattal működő beltéri 3D-s helymeghatározó rendszer hardware elemeit kellett kifejlesztenem, amit az elődöm kezdetleges állapotban hagyott ott. A rendszer software és firmware elmeinek megírását gyakorlatlan szigorló villamosmérnök ösztöndijasainkra bízták, diplomaterv feladatul. Tehát bőven akadt konzulensi feladat is számomra. Ennek azért is örültem, mert =ML=-es koromban gyakran vállaltam ipari konzulens szerepet, sőt a BME első doktoranduszai számára HW fejlesztést végezhettem a 80'-as évek elején. A gyakorlati tapasztalat és a friss elméleti tudás ötvözete mindig ragyogó eredményeket szült. (Így valósultak meg pl. az első DSP-s rádió- digitális KF és demodulátorok.)
Tehát újra igen ígéretes környezetbe kerültem. Az intézet számos ösztöndijast foglalkoztathatott és volt négy PhD-t végző alkalmazott kutató is, akik munkaidő kedvezményezettek lehettek.

A BelAmI projekt első 3 éves sikeres teljesítése újabb feladatokkal kibővítve, további 3 éves meghosszabbitást nyert el. Az AAL (Ambient Assisted Living) program keretében bővült az IKTI kompetenciája és  (-Pungor professzor szavait idézve:"a szakmailag érdekelt egyetemek mellé települtek" -) a BME, ELTE egyes tanszékeinek hallgatói mellé, a SOTE orvosinformatikusi szakról is ösztöndíjasokat toboroztunk. Volt idő, mikor 14 -18 ösztöndíjast foglalkoztatott az IKTI megfelelő feladatokkal ellátva. 2009-ben kezdődtek a bajok, mikor a projekt részteljesítő jelentés bírálata nélkül a kormányzat visszatartotta a szerződés szerinti kifizetéseket. A Bajnai -kormány "megtakarítását" az Orbán -kormány is 2011 decemberéig folytatta, amíg "törvényessé" válhatott a Bay intézet-hálózatban a hatalomváltás.(A Cégbíróság megszüntette a BZKözalapítványt és a jogutója lett a BZNonprofit Kft. és egy földrajz-torna szakos válságmenedzser elkezdhette a "nagytakarítást",  a "portörlést", a "ráncfelvarrást" és a "szennyes-mosást" -miképpen nyilatkozta a médiában.) A közalapítványban megdolgozott pénzből,  - amit most már kiutaltak - lehetett átépíteni, felújítani, új osztályokat és igazgatóságokat létesíteni, csak éppen a szakmai kompetenciákra nem fordult figyelem, mert azok a régi emberekhez kötödtek. Őket pedig vagy kirúgták, vagy mentek ill. mentünk magunktól, ma már az IKTI-ben egy sincs belőlünk. Igaz Bay-IKTI sincs. Bayatalakulas.pdf (10209)

Ennek ellenére a létszám az nagyra nőtt, hiszen a munkahely-teremtés kiemelt kormányzati feladat, ehhez pedig csapatépítés is kell. Úgy látszik, ennek (közel 10 milliós) költsége már elszámolható a projekt terhére.  Facebookdoc.pdf (116042)

2016. május:

A minap híreket hallottam a Bay Zoltánról elnevezett "alkalmazott kutatások fellegvárából" miként a zseniális válságmenedzser távozása ellenére is újabb válsághelyzet alakult és közel 100 fővel csökkent a létszám. Pedig 2011-ben a nonprofittá válás, azaz a ráncba szedés után ( "szennyes mosás, portörlés és ráncfelvarrás" után), jelentős számú új munkahely teremtéssel debütált az új vezető. A "magyar alkalmazott kutatás zászlóshajójának" felvirágoztatási terve szerint, 200-300 kutató létszám bővítését prognosztizálta az öntelt médiahadjárata során. Ma már kijelenthető, hogy csapatépítése széthullóban van.