Rádiófelderítés/iránymérés

A rádiófelderítés korábbi eszköze az u.n. panorámavevő volt. Az analóg vevő oszcillátorát (VCO-ját) fűrészfog alakú jellel sweepeltetik, mely jelet a CRT viszintes eltéritője, a fügőlegesre pedig a vételi jelszint jelét vezetik. Kezdetben nem a mi fejlesztési főosztályunk témaja volt. A REV, azaz az elektronikus vevő korszak kezdete, a távvezérelhető digitális hangolása új reendszertechnikai lehetőségeket kínált.

A rádióiránymérés területén is jelentős változást eredményezett a távvezérelhetőség. A hajdani forgó keretantennás iránymérő, először csak a távvezérelhető vevő  gyors hangolását élvezhette, ami  rádiófelderítéstől érkezett, és nem a diszpécser vonalon keresztül diktálták a frekvencia adatot.
A vételi helyen, a rádióhullámok beesési irányának megállapítására a téren elhelyezett 4 álló (elektronikusan forgatott) antennával és a digitálisan hangolható ikervevővel új iránymérőt, a mi főosztályunk fejlesztett. Az ikervevő közös  digitális szintézere hangolja mindkét vevőcsatorna NF keverőjét és a fázis eggyüttfutásra kiegyenlített KF és egyéb fokozatok adták a fokon belüli pontosságot az új iránymerő rendszernek.

Erről persze nem nekem kellene írni, hanem a hajdani (még élő) kollégáknak, akik fejlesztették több évtizeden át. Sajnos kevesen vannak már közöttünk, és a 10-15 évvel fiatalabb követöik is már alig vannak. De ha, ha olvassák ezt, és kedvet kapnak,hátha klaviatúrát ragadnak. Van mivel dicsekeniük, ha még emlékszenek a Rohde & Schwarz elismerésére. Pár év óta sikerült az ML-eseket összetoborozni az fb-n, és azóta évente egy vacsorára összejövünk.

MÉG NEM ÍRTAM MEG -türelmet kérek